4. rész

...Úgy rohantunk, ahogy csak bírtuk. A strandon már mindenki elmenekült, meg is értem, én sem maradnék ott egy olyan strandon lubickolni, ahol egy elmebeteg sorozatgyilkos kedvére lövöldözik. Szóval csak futottunk és futottunk. Kezdtem rosszul érezni magam, nem nagyon vagyok hozzászokva a futáshoz. Meg mondom őszintén, nem ez a kedvenc sportom. De most nem érdekelt. Mondjuk a tüdőm már majdnem kiugrott a helyéről.
Egyre közelebb ért hozzánk, amitől a szívverésem minimum 10x gyorsabban vert, mint ahogy az "orvosok ajánlják"...
És csak szaladt, mintha a tüdeje valami halhatatlan szerkezet lenne. Már vagy 20 perce futunk...lassan kifulladok...nem bírom már...azt hiszem, elkapott...Adam még fut, de már nem sokáig...meglátta, ahogy rángat engem...odajött és harcolni próbált értem...vér...vér mindenhol...már csak képeket látok...Adam ököllel nyúl bele a férfi állába...elesnek...vér...megvillan a kés...a nyakamhoz teszi...erre Adam megtorpan...a játéknak vége...vagy ha nem is, a férfi kezében van a döntés...halál, vagy élet...de Adam nem adja fel, felugrik...1 lövés...Adam elesik...ááá, a nyakam...nem látok...elmúlt a fájdalom.

A következő percben már egy elhagyatott pincében kelek fel. Meg vagyok kötözve. A számon kendő, nehogy sikítsak. Egyem a szivüket, ez lenne a legkisebb gondom. A nyakamon folyik a vér. Nagyon csíp. A férfi felkel a székről,  mikor hallja a sziszegésemet. Odaáll mellém, mosolyog.
Szerintem nem valami vicces a szitu, legalábbis az én részemről.
-Jóreggelt kicsikém. Milyen volt az út?-majd szépen végigsimítja a hajamon a mocskos kezét. De elkapom a fejem.
-Na! Nyugi csajszi. Nem akarod kihúzni a gyufát, igaz? Jaj tényleg. Nem tudsz beszélni. levegyem a kötés édesem?
-Ühümm.-próbáltam kifejezni akaratomat az anyagon keresztül.
Szépen lassan kikötötte a szájkosaramat, majd eldobta. Végre.
-Akkor. Mostmár minden rendb...
Adam hátul már kikötötte magát és szépen gerincen rúgta a feketeruhás manust. Mikor a földre került, fogott egy nagy vasbotot és koponyánverte.
De jött a többi csatlós, ő viszont mint a Terminator, az összeset egy csapásra.
-Gyere!!
Kiszabadított a ragasztótömkelegből és már megint futottunk. Át egy csomó szobán, alagúton.
Kb 30 p után sikerült kipréselnem magamból az első mondatot.
-Ki volt ez a pasas?
-Egy maffiózó. Az egyik legveszélyesebb.
-Aha. És mi mi a fenének kellünk neki?
-Csak te...
Nem kérdeztem többet, csak kitört belőlem a sírás.