3. rész

Csak másnap reggel keltem fel. Fel akartam kelni, de mikor belenéztem az ágy melletti tükörbe, azonnal visszestem. Kint a nappaliban van egy szupermodell, én pedig úgy nézek ki, mint...nem is tudom, mihez hasonlítsam. Ezt. Úgyhogy felöltöztem. Néztem magamnak egy szürke ujjatlant meg egy fodros szoknyát. Feltettem egy kis sminket, megfésülködtem és voila. Kinyitottam az ajtót és megláttam Adam-et, ahogy a konyhában félmeztelenül készíti a reggelit. Egy darabig bámultam a frissen mosott haját, elmerültem az izmaiban, szóval már majdnem ott tartottam, hogy csöpögött a nyálam, amikor egy kicsit elvesztettem a koordinációmat és nekidőltem az asztal sarkának. Erre kicsit hangosabban, mint ahogy akartam, felszisszentem. Erre felkapta a fejét.
-Jóreggelt...-motyogtam.
-Viszont. Mióta állsz itt?-kérdezte mosolyogva..
-Mi? Miről beszélsz?
-Naa, szivi, ne nézz hülyének.
Szivinek hívott. Ááááá!! 
-N-ne hívj szivinek kérlek.
-Jaj, ne haragudj. Ha ez téged zavar..-röhögött megint.
Dehogy zavar. Folytasd!!
-Igen zavar!
Hirtelen abbahagyta a paradicsomvágást és elindult felém. Közben végig tartotta a szemkontaktust. Azt hiszem, innen már szabadon csinálhatott volna velem bármit. Teljesen kész voltam.
Mikor odaért hozzám, gyengéden megfogta az arcomat és nyomott rá egy puszit. De azt hiszem, kicsit hosszúra sikeredett. Közben mgcsapott a parfümje illata, azt hittem elájulok. 
Aztán szépen halkan a fülembesuttogta:
-Ne haragudj, szivi. Máskor nm hívlak így! 
Úgy álltam ott, mint egy rongybaba.
De ő teljesen nyugodtan visszasétált a pulthoz, és folytatta a zöldségek szeletelését. Én meg csak álltam ott, teljesen elbűvölve.
-Mi a gond?-kérdezte...-Hahó!?
-Ja, semmi. 
Csak szeretlek...
-Rendben. Akkor ezt megbeszéltük. Apropo! Nincs kedved kijönni a partra? 
-De! Vagyis ha van kedved...-javítottam ki magam.
-Okay. Akkor reggelizz meg és indulunk! 
Odakullogtam a konyhaasztalhoz, leültem és nekiálltam az omletthez. Isteni finom volt! 
-Na, hogy ízlett? 

-Finom volt! Köszi.

Beszaladtam a fürdőbe és felkaptam a fürdőrucimat. A felsője pánt nélküli, kék csíkos és a bugyi egyik oldalán van egy kék masni. 

Egy darabig néztem magam, hogy hogy áll, de rájöttem, hogy odakint várnak. Gyorsan összepakoltam, majd kisétáltam.

A táskámban volt;

-naptej
-törcsi
-baseball sapi
-száraz ruha
-Hű, csini.-mondta.
-Köszi! 
Odajött, elvette a táskát, és kiküldött az ajtón, hogy bezárja. Aztán a szabad kezén az ujjait az enyéim köré kulcsolta. Rámnézett, elmosolyodott, de nem szólt egy szót sem. 
Én pedig úgy szintén egy szót sem tudtam szólni. Mivan? Megfogta a kezem? Miért? De nem is mondott semmit. 
Leértünk a strandra, nagyon jó helyen van. Mikor közvetlen a part mellé értünk, elengedte a kezem, lepakolta a cuccokat és azt mondta:
-Gyere szivi, nem jössz fürdeni? 
-Dehogynem!
Megint megfogta a kezem és berángatott a vízbe. Nagyon jó volt, búvárkodtunk, hülyültünk, beszélgettünk.
Mikor kimentünk a vízből, lefeküdtem napozni. Kb 5 perc múlva megszólalt.
-Gyönyörü vagy!
Aztán lassan felémhajolt. A vizes hajtimcsei a szemébe lógtak, de nem nagyon érdekelte. Megfogta az arcom és mélyen a szemembe nézett. Aztán mikor már majdnem összeértek az ajkaink, halottunk valami óriási puffanást. Gyorsan felálltunk, és láttuk, hogy mindenki rohan. A strand közepén egy feketeruhás ember állt. Pisztollyal a kezében!!! Szépen nyugodtan megszólalt. 
-Fuss!